�SD-V�GD NEM AP�D!

Az elsõ labda mint t�mad�si elem. Egy �ve lett bevezetve a r�plabd�ban, hogy minden pont �s a necces szerva is �r: sose volt ilyen fontos szerepe a nyit�snak, mint manaps�g. Christian Pampel �gy n�z ki, mint egy kedves fi� a szomsz�db�l. Az õ k�s�ret�ben b�rmelyik sz�lõ nyugodt lelkiismerettel elengedn� a l�ny�t est�nk�nt a p�ly�ra. De amikor a Friedrichshafen-i kez�be veszi a labd�t �s az alapvonal m�g� megy, a f�rfin�p el kezd reszketni. Mert amint �szreveszik, ahogy a 21 �ves fi� m�ly l�legzetet vesz �s ny�jtott karja elõtt a labd�t tartja, m�r tudj�k: hamarosan be�ti. Pampel az egyik vad fiatal, aki a felugr�sos nyit�sn�l olyan lend�lettel �ti �t a labd�t, hogy az ellenf�l fogad�sor�ban kit�r a v�szhelyzet. Az olyan erõ-r�plabd�soknak, mint neki, r�zs�s a helyzet�k, ami�ta j� egy �vvel ezelõtt az FIVB elhat�rozta, hogy a necces szerva is �r. " Az�ta m�g jobban megnõtt a hajlam a brut�lisan erõs ugr�sos nyit�s ir�nt " , mondja Bernd Werscheck. "Laposabb, kock�zatosabb, gyorsabb" , �gy jellemzi a D�ren kupad�ntõs csapat�nak �gyvezetõje �s egyben m�sodedzõje a jelenlegi fejlõd�st. Ennek megfelelõen a priorit�sok is eltol�dtak az edz�sn�l: Werscheck csapata harminc sz�zal�kban csakis a m�rkõz�st meghat�roz� elemeket gyakorolja a napi edz�seken a csarnokban. V�ge m�r annak a korszaknak, amikor az edzõ a komplex gyakorlatokn�l a kos�rb�l kiv�ve k�nnyed�n j�t�kba hozta a labd�t �s a v�g�n r�ad�snak t�z percig nyit�sgyakorl�s volt: "Idõk�zben majdnem mindegyik gyakorlatba bele�p�tj�k a nyit�st, az �szok�rt pedig k�l�n pontok j�rnak". Werscheck sz�m�ra a f�rfi r�plabda egyre ink�bb a Shoot-Out-hoz ( "kil�v�shez" ) hasonl�t. "Akinek siker�l az ellenf�l f�le mell� �tni a labd�kat, az nyeri a meccset. Ilyen egyszerû". Ez a fajta tendencia j�l �rz�kelhetõ �s senkinek sincs sz�ks�ge profetikus k�pess�gekre ahhoz, hogy megj�solja, a nõk is hamarosan k�vetni fogj�k a f�rfiakat.

Az erõ-r�plabda fejlõd�se a mûbar�toknak nem jelent semmit, ennek ellen�re a rajong�k nagy r�sz�nek az a j�t�k tetszik, amelyet a mott� j�l �rz�keltet, miszerint ' V�gj r� �s k�sz '. A v�dekezõj�t�kosok viszont nem n�zik t�tlen�l az erõteljes nyit�j�t�kosok tev�kenys�g�t. R�gebben a taktika az volt egyszerûen, hogy k�t j�t�kos fogad. Ez ma m�r, a modern r�plabda keretei k�z�tt t�l sokat k�vetelne tõl�k. Hogy ne �gesse el õket teljesen az ugr�sos szerv�k pergõt�ze, a fogad�j�t�kosok seg�ts�geket kaptak. Egyr�szt ott van a liber�, m�sr�szt egyre gyakrabban fogad h�rom j�t�kos a csapatb�l. "Jelenleg azon gondolkodunk, hogy ne tegy�nk -e be egy negyedik j�t�kost m�g a fogad�sorba", mondja Werscheck. Voltak�ppen a j�t�kfel�ll�s teljes filoz�fi�ja megv�ltozott. "Tulajdonk�ppen m�r nem is fogad�sr�l, hanem p�lyav�delemrõl besz�l�nk", mondja Werscheck. "Sokszor csak az a l�nyeg, hogy valahogy megtartsuk a labd�t a p�ly�n". A szab�lyok megv�ltoztat�sa teh�t sok helyen mozg�st id�zett elõ a j�t�kban. Neh�z dolguk van a fogad�knak, hiszen az olyan atl�t�knak, mint Christian Pampel, aj�nd�k ama �j szab�ly, hogy a h�l� szintszalagj�t �rintheti a nyit�s. Nem is meglepõ, hogy az ifj�s�gi v�logatott j�t�kos az �j t�rv�nyt j�nak tal�lja: "�gy sokkal t�bb kock�zatot v�llalhatunk". Aki nem mer kock�ztatni, az nemzetk�zi szinten nem �r el semmit Pedig a rizik�ra val� k�szs�g k�v�natos, ha az ember a modern r�plabd�ban el akar �rni valamit. A biztons�gos gondolkod�sm�ddal ma m�r senki sem tud a cs�csra t�rni. Ezt mondja �vek �ta Moculescu is j�t�kosainak, �s egy olyan j�t�kos, mint Pampel, r�g�ta mag��v� tette mestere filoz�fi�j�t: "Kock�zat n�lk�l nem �rsz el semmit". Egy az egyben a mott� szerint: aki mer, az nyer. A f�l dolgok nem haszn�lnak semmit - ezt mutatja a m�sodik-sokkal meghat�roz�bb - szab�lyv�ltoztat�s is: az �j t�rv�ny, hogy minden pont �r, pontosan azokat a hat�sokat fejtette ki, amelyeket Ruben Acosta, az FIVB eln�ke rem�lt. Gyorsabb, l�tv�nyosabb, �lvezhetõbb a TV-ben - pont a mexik�i �zl�se szerint.

 A d�ntõ szerepet pedig a szerva j�tssza a bum-bum r�plabd�ban. Stelian Moculescu m�r t�bb, mint n�gy �vvel ezelõtt megj�solta, hogy a nyit�s egyre fontosabb helyet fog kapni. A n�met v�logatott kapit�ny megjegyz�se jogos volt, hab�r akkor m�g nem sejthette, hogy a hajlam a gyilkos szerv�k ir�nt a szab�lyok �ltal fel fog erõs�dni. Magasabbra �s erõsebben- hat-nyolc l�p�s kell a nekifut�shoz A 90-es �vek �ta, ami�ta Gr�zer Gy�rgy az ugr�sos nyit�st N�metorsz�gban is n�pszerûv� tette, a fejlõd�s els�prõ erejû. Magasabbra �s erõsebben - �gy hangzik a jelmondat. A klasszikus t�mad��t�st megelõzõ n�gy l�p�st m�r r�gen t�lsz�rnyalt�k. Az �latl�t�k hosszabb nekifut�ssal sokkal t�bb erõt tudnak gyûjteni. Olyan j�t�kosok, mint az orosz Iakovlev vagy a brazil Dante hat vagy ak�r nyolc l�p�st is megtesznek, mielõtt a magasba emelkednek. A nagy erõvel �s temp�val t�rt�nõ elõremozg�s, ami egy rendk�v�l magas labdafeldob�ssal p�rosul, szigor� k�vetelm�nyeket t�maszt a koordin�ci� �s az idõz�t�s ter�n. A j�t�kosok elõnye, hogy a nyit�st egyed�l is tudj�k gyakorolni �r�kig, napokig vagy ak�r hetekig. Az az �sszess�g, amit az atl�tika, a technika �s ama lehetõs�g ny�jt, miszerint az �j szab�ly �ltal (hogy a necces szerva is �r) h�zottabban lehet nyitni, �j lehetõs�geket nyit meg: a szerva mint fegyver.

 A felugr�sos szerva r�g�ta visszaszor�totta a kor�bbi nyit�sfajt�kat: mennyi lehetõs�g ny�lt arra, hogy a labd�t j�t�kba lehessen hozni: als� nyit�s, lebegõs, oldals� lebegõs, k�nai lebegõs, jap�n lebegõs, teniszlebegõs, tenisznyit�s-�s ez mind k�l�nb�zõ vari�ci�kkal: nyitott vagy �k�lbe szor�tott k�zzel, h�velykujjal stb. L�tezett a roundhouse-nyit�s, a horog nyit�s �s ehhez j�ttek m�g a strandr�plabd�s vari�ci�k.

 Ki gondolta volna a 80-as �vekben azt, hogy a labd�t-legal�bbis a f�rfi �lmezõnyben- majdnem csak felugr�ssal fogj�k j�t�kba hozni. Abban az idõben az akkori n�met nõi r�plabda v�logatott kapit�nya, Andrzej Niemczyk ezt nyilatkozta: "A felugr�sos nyit�s csak sz�nh�z, nem lesz belõle semmi". Ugyan senki sem mondhatja ma m�r a Volley Cats Berlin edzõj�nek vissza, hogy nem nagy szak�rtõje a t�m�nak, de k�ts�gk�v�l ezen a ponton nagyot t�vedett. Viszont az edzõlegenda, Arie Selinger �vekkel ezelõtti kijelent�se m�r k�zelebb �llt a val�s�ghoz: "Egy agressz�v felugr�sos nyit�s teljes mozg�sfolyamata �s azt�n a visszaes�s k�zben meg�tni a labd�t-ez az �n �lomnyit�som". M�r a fiatalok is akkor�t �tnek, hogy sok mindent nem lehet ellene tenni Pontosan ilyen ir�nyban halad a fejlõd�s. Christian Pampelnek feltûnt az idei Bajnokok Lig�ja szezonban, hogy m�r nem el�g, ha az ember j� erõset szerv�l. A fi�k eg�sz szorosan �llnak egym�s mellett h�tul �s az �sszes labd�t "elõrekanalazz�k". Kellemetlen a c�lzott �s p�rgetett, a r�vid vagy a harmadik fogad�j�t�kosra �t�tt ugr�sos nyit�s lehet. A felugr�sos nyit�st ma m�r fiatalkorban elkezdik tan�tani. A n�met junior v�logatott edzõje, Michael Warm, amellett van, hogy ezt az elemet m�r kor�n vezess�k be. Nem csak az�rt, mert technikailag nagyig�nyû, hanem az�rt is, mert a felugr�sos nyit�s a fiatalok sz�m�ra nagy motiv�ci�t jelent. Warm egyszer a j�t�kosain a VC Olympia Berlinbõl egy r�di�lok�toros m�r�st hajtott v�gre. Az eredm�ny megd�bbentõ volt: Manuel Riecke, a felad�, 115 km / �r�s sebess�ggel �t�tte �t a labd�t a h�l� f�l�tt-olyan �rt�k ez, amit vil�gklasszis j�t�kosok is alig, ha fel�lm�lnak. Ezenk�v�l egy olyan gyorsas�got tan�s�t, amely egy kisaut� eset�ben az orsz�g�ti temp�nak felel meg. Siegfried K�hler, a N�met R�plabda Sz�vets�g sportigazgat�ja, egyszer szûkebb k�rben kifejtette, hogy mire lehet k�pes egy nyit�j�t�kos: "J� nyit�sokkal nemzeteket puszt�thatsz el".