Magyarorsz�gon a II.vil�gh�bor� el�tt gyakorlatilag ismeretlen volt a r�plabdasport. Az 1930-as �vekben egy sz�k ter�leten ugyan ismert�k, de rendszeresen nem j�tszott�k, versenyszer�en nem �zt�k. Meghonosodni, gy�keret verni csak a II.vil�gh�bor�t k�vet� �vekben tudott. A szovjet hadsereg katon�i, akik szabadidej�kben j�tszott�k a r�plabd�t, csakhamar felkeltett�k a fiatalok �rdekl�d�s�t a sport�g ir�nt �s csakhamar �gy Budapesten, mint a vid�ki v�rosokban, egyre t�bben kedvelt�k meg a j�t�kot.

A szervezeti �let k�vette a spont�n kezdem�nyez�seket �s 1946.december�ben megalakult a Magyar R�plabda Sz�vets�g, amelynek els� eln�ke Nonn Gy�rgy lett. Az els� orsz�gos bajoks�gra 1947. tavasz�n ker�lt sor. A k�vetkez� �vben m�r 4500 csapat versenyzett a legk�l�nb�z�bb szint� bajoks�gokban. A 60-as �vek els� fel�re az MRSZ m�r k�zel 30 000 igazolt j�t�kost tartott nyilv�n. Sajnos a k�s�bbiekben cs�kkent az �rdekl�d�s, �s a 80-as �vek k�zep�n m�r csak 11 000 versenyz�t sz�ml�lhattunk, napjainkra pedig ez a sz�m a 3 000-t sem �ri el.

A magyar r�plabda t�rt�net�nek f�nyes napjai a 60-as, 70-es �vekben voltak. V�logatott csapataink az Eur�pa-bajnoks�gokon szerepeltek a legeredm�nyesebben. A f�rfiak 1963-ban, a n�k 1975-ben szereztek ez�st�rmet. Az Eur�pa-bajnoki szerepl�st emellett 4 bronz�rem f�nyes�ti (1950. f�rfiak, 1977., 1981. �s 1983. n�k). A vil�gbajnoks�gokon �rmet nem siker�lt szerezni. A legjobb eredm�nyt a n�k �rt�k el V�rn�ban 1970-ben, ahol a 4.helyen v�geztek. Az olimpiai j�t�kokon a n�k h�rom, a f�rfiak egy alkalommal vettek r�szt. Bizony ma nagyon el�gedettek lenn�nk a f�rfiak toki�i 6., a n�k montreali �s moszkvai 4.hely�vel!