Magyarországon a II.világháború előtt gyakorlatilag ismeretlen volt a röplabdasport. Az 1930-as években egy szúk területen ugyan ismerték, de rendszeresen nem játszották, versenyszerűen nem űzték. Meghonosodni, gyökeret verni csak a II.világháborút követő években tudott. A szovjet hadsereg katonái, akik szabadidejükben játszották a röplabdát, csakhamar felkeltették a fiatalok érdeklődését a sportág iránt és csakhamar úgy Budapesten, mint a vidéki városokban, egyre többen kedvelték meg a játékot.

A szervezeti élet követte a spontán kezdeményezéseket és 1946.decemberében megalakult a Magyar Röplabda Szövetség, amelynek első elnöke Nonn György lett. Az első országos bajokságra 1947. tavaszán került sor. A következő évben már 4500 csapat versenyzett a legkülönbözőbb szintű bajokságokban. A 60-as évek első felére az MRSZ már közel 30 000 igazolt játékost tartott nyilván. Sajnos a későbbiekben csökkent az érdeklődés, és a 80-as évek közepén már csak 11 000 versenyzőt számlálhattunk, napjainkra pedig ez a szám a 3 000-t sem éri el.

A magyar röplabda történetének fényes napjai a 60-as, 70-es években voltak. Válogatott csapataink az Európa-bajnokságokon szerepeltek a legeredményesebben. A férfiak 1963-ban, a nők 1975-ben szereztek ezüstérmet. Az Európa-bajnoki szereplést emellett 4 bronzérem fényesíti (1950. férfiak, 1977., 1981. és 1983. nők). A világbajnokságokon érmet nem sikerült szerezni. A legjobb eredményt a nők érték el Várnában 1970-ben, ahol a 4.helyen végeztek. Az olimpiai játékokon a nők három, a férfiak egy alkalommal vettek részt. Bizony ma nagyon elégedettek lennénk a férfiak tokiói 6., a nők montreali és moszkvai 4.helyével!